FÉRFITÁRSAIM, 60 ÉV FELETTIEK! A luciferi átokHa már 60 vagy, esetleg el is múltál 60
Később eldurvulhat a luciferi átok
Rövid tájékoztatás
PSA valódi szűrésre nem alkalmas
Prosztatarák is Lucifer műve
Némi alapvető anatómia
Ha a PSA normális
A gyógyszerek, ha a PSA normális
TUR (transzuretrális rezekció) műtét
A prosztatektómia (a mirigy eltávolítása)
Ha a PSA magas és a szövettan pozitív
Tudni kéne, hogy tényleg van-e daganat
Ha a szövettan „pozitív”
Elég rémisztő a kép, kedves férfi társaim
Az alapkérdés: Műtéttel vagy nélküle?
Katéterrel éljek? Miért ne!
Mérlegeljük az alternatívákat
Itt vagyok például én is
URO-KATÉTERREL ÉLNI
Vizeletgyűjtő zsákok
Vizeletgyűjtő zsákok rögzítése
Katéterdugó vagy csap?
Uro-katéter és csere
Fertőzés és fertőtlenítés
A szilikonnal bevont gumikatéter előnyösebb, mint szilikonból való
Vegyes gyakorlati megoldások
Mivel kis váladékozás lehetséges, erre fel kell készülni
Egyebek
Ha nem katéter és nem műtét, akkor mit kínál még az orvoslás?
(Egy öregedő férfi orvos sorstársatok szeretné Veletek megosztani tapasztalatát
ezen utolsó életszakasz egyik legnagyobb bajáról)
Már korosztályom folytán is kedves intellektuális élményem volt Jean Effel “Az ember teremtése” című karikatúra sorozata. Megöregedvén, annak egyik képe jutott eszembe, ahol is a még nem kész emberi testhez lopózik az ördög, és amíg az Úr másfelé sétál, gyorsan bevarrja a vakbelet – mondván sunyi pofával, hogy “Tőlem is kap valamit”.
Nos, szerintem a prosztata is az ördögtől származhat, lévén a pajzán örömérzés és bűnök eszköze, valamint az általa okozott számos gonosz probléma miatt.
Nem inkább ezt varrta be eredetileg az ördög?
Ha már 60 vagy, esetleg elmúltál, ezek feltétlen szólnak hozzád, ha ismered
· a parancsoló vizelési kényszert (már a liftben vagyok mindjárt-mindjárt....jaj!),
· az éjszaka nyugalmát megszakító gyakori WC látogatást,
· eleinte csak bő hideg sör fogyasztás után megjelenő (átmeneti) vizeletelakadás kellemetlenségét,
· a strandfürdő után gyakran jelentkező kellemetlen hólyaghurutot
· gáttáji kellemetlen érzéseket.
· fájdalmas vizelést
• a nehezen induló vizelést.
Ezekről a fiatal Terence Hill kaján vizelde jelenete jut az eszembe.
Egy „makaróni” westernjében füttyszóval, fiatalos csobogással segít a „prosztatás” mozdonyvezetőnek. Aztán a nehezített vizelés hosszú idejét, a megszakítás lehetetlenségét kihasználva ellopja a mozdonyát). Ebből következik a tanulság, (öreg) Uraim! Járó motorú autó mellett a bokorban nekünk már nem szabad könnyíteni!!
Később eldurvul a luciferi átok, váratlan vérvizelés jelentkezik és bekövetkezhet a legrosszabb, a prosztata elzárja a húgyutat és katéter behelyezése válik szükségessé.
Minden tünet a prosztata korral bekövetkező duzzanatamiatt alakul ki, nyomja a benne átfutó húgyvezetéket, eleinte csak pangást okoz, vizeléskor a hólyag nem tud teljesen kiürülni, Majd a fokozódó panaszok a beteget orvoshoz hajtják, az urológushoz (ahova nem kell beutaló).
„Ilyen volt – ilyen lett”
Úgy-e ismeritek?
Pár kérdés, egyszerű tapintás, vizelet, – jobb helyeken ultrahang vizsgálat, első alkalommal fenékbe tapintás, PSA vizsgálat elrendelése. Valahogy így:
Dülmirigy túltengés, ha a PSA normális. Ekkor “gyógyszeres” a kezelés. Cél a duzzanat csökkentése, vizelés javítása.
Az urológusok (döntően a férfi társaink), alapvetően sebészi szemléletű szakma képviselői, a panaszos beteggel való rendelői foglalkozás számukra nem a szakma csúcsa. Ennek során ilyen jellegű találkozásra számíts. Túl részletes tájékoztatásra sosincs idő (e cikkből is láthatod nem is könnyű röviden összefoglalni). Együttérzés, megértés ritka (a sebész nem beszél, hanem beavatkozik).
Az urológus logika jellegzetesen orvosi okoskodás:
1. Veszélyben van-e az élet (a túlélés)?
2. Élettel nem egyeztethető funkciózavar van-e? Ha van, akkor azt el kell hárítani.
3. Funkciók javítása az életminőség javítása érdekében.
Minden kérdésben vitathatatlan a tudásuk és a tapasztalatuk, valamint vannak lehetőségeik is. Viszont a beteg, szegény, minél tovább és minél panasz mentesebben szeretne élni a megmaradó funkciókkal. Na, ezeket kellene egyeztetni... Még visszatérek rá!
Bár ritkán mondják, én itt le is írom: a PSA emelkedett szintjét mindig a prosztata rákjával hozzák összefüggésbe (van is “bizonyos” kapcsolat). A normális prosztata (is?) termeli ezt a prosztata „specifikus” anyagot, amely tehát nem a daganat kizárólagos terméke, ezért az emelkedett volta nem igazolja a daganat fennállását. Az alkalmazását az magyarázza, hogy prosztatarák mellett a gyakorlatban sokszor találtak ismételten magas értékeket. Valódi szűrésre azonban nem alkalmas.
Ritkán mondják el viszont, hogy az erre való vérvétel előtt ne legyenek nemi örömök, ne legyen húgyúti gyulladásos tüneted, ne történjen direkt vagy indirekt prosztata masszázs, valamint hosszas ülés, kocogás stb.). Ezekben az esetekben betegség nélkül is magasabb lehet az érték, ami azután beindítja a “rák” keresését.
Apropó, prosztatarák. Ez is Lucifer műve. Igazi sátáni, különleges daganatforma. Kisebb sejtcsoportban már teljesen tünetmentes fiataloknál is kimutatatták (autóbalesetben meghalt fiatal férfiakban leírták).
Valamilyen egyéni (genetikai?) hajlam alapján, mintegy 60 évtől kezdődően különböző gyorsulással a prosztata széli részein növekedni kezdenek a rákszigetek, amelyek később összeolvadnak. Mindez fokozatosan pusztítja a dülmirigy normális szövetét, ami duzzanatot okoz. Később áttörik a tokot, beszűrik a környezetet, sőt közeli majd távoli áttéteket is ad(hat)nak.
Maga a folyamat az esetek túlnyomó többségében alacsony kockázatú (úgynevezett “low risk” jellegű), mert az előre haladása lassú (10-20 évig tart). Nagyon sok esetben ezzel a betegséggel kell meghalnunk, de egészen más okból. A betegség nem okozza a halált, csak megkeseríti az odavezető utat, ami sokszor amúgy is nehéz.
A gyógyítás (javítás) lehetőségeinek mérlegelése előtt nem kikerülhető némi alapvető anatómia ismertetése.
A prosztataa húgyhólyag alatt elhelyezkedő mirigyes, izmos szerv, melyet hátrafelé a végbél határol. Erekkel, idegekkel bőven átszőtt, nagyjából középen a húgycső halad át rajta, de a vékony ondóvezetékek is átfúrják, hogy a húgycsőbe belenyíljanak még a prosztatán belül annak saját kis nyílásai között. Ízig - vérig férfi (maszkulin) szerv a szaporodás és örömszerzés szolgálatában. Ennek megfelelően a férfi hormontól függő. Vegyük a szerencsésebb esetet, PSA értéked normális.
Ez esetben a gyógyszerek széles skálájának első tagjait próbálhatod. A gyógyszerek kicsit tényleg javítják a vizelést, ámde ha áttanulmányozod a gyógyszerismertetőt, kiderül legalább annyi mellékhatása is lehet (többek között olyan jellegű is, amire szeded).
A gyógyszerek első vonalbeli tagjai beidegzésre hatva “oldják a prosztata görcsös feszülését”.
A második vonalbeliek már a férfi hormonhatás felfüggesztéséről, hatásának csökkentéséről szólnak, és ezáltal csökkentik a mirigy duzzanatát.
A gyógyszerek a potenciát egyértelműen rontják. Ráadásul, olyan életkorban, amikor az ifjúi tehetség már csak amúgy is szép emlék... Akinek ez nem szempont (?), az szedheti a gyógyszereket. Van esély, hogy megússza a következő ajánlatot (lásd orvosi gondolkozás 2. pontját), mert vizelni pedig kell, az utat meg kell nyitni.
Az első lehetőség az úgynevezett TUR (transzuretrális rezekció). Technikailag ez nem mást jelent, minthogy (megfelelő érzéstelenítés után) kis éles hurokkal „kigyalulják” a húgycső prosztatán belüli szakaszát és mélyebben levő mirigyet. Ennek során a túlburjánzó prosztata szövetet véres törmelékként mossák ki.
A műtét utáni napok nem a kellemes emlékeid részei (katéter, véres vizelet, inger, gáttáji fájdalom). Ha peched van a záróizomzat is a gyaluba kerül (a hólyagba bedomborodó prosztata esetén nincs könnyű helyzetben az operatőr). Ekkor vizeletürítési zavarok maradhatnak vissza tartósan. Avatott kézben jó eredmények is vannak. Ma már lehet és kell is a problémákra „rákérdezni”.
Mivel a teljes mirigyet ritkán tudják „kiüríteni”, a mirigy tokján kívüli idegek, vezetékek is sértetlenek maradnak. Ekkor a potencia visszatérhet, bár lehetnek zavarok a kigyalult húgycső említett járatainak és a kikapart húgycső nyálkahártya-beidegzésének a károsodása miatt.
A másik lehetőség már valódi műtét, a prosztatektómia (a mirigy eltávolítása). Ennek során először a prosztata környezetét látják el (a véredények, az idegkötegek és az ondóvezeték lekötése és „ellátása” révén). Azután átvágják a hólyag és mirigy alatti húgyvezetéket, a prosztatát pedig kiemelik az úgynevezett prosztata ágyból. Ezután katétert helyeznek be, majd annak a segítségével a húgycsövet varrattal egyesítik a hólyagnyakkal.
Itt is természetesen élmény a műtét utáni „pár nap”. A katéter eltávolítása után derül ki, hogy sikeres volt-e a hólyagnyak kíméletes ellátása (sokszor ez nagyon nehéz is). Ugyanis ettől függ, hogy visszatér-e a vizelettartási funkció.
Biztatókat mondanak a potencia megmaradásáról és tényleg elő is fordul ilyen, de a betegek többsége a szexuális képesség romlásáról számol be (ne is csodálkozzunk). A műtétnek van idegfonat kímélő robottechnikai formája is (ez sem problémamentes, persze). Nálunk ez még nem érhető el (az USA-ban 68%-ban már így végzik).
Ha a PSA magas és a szövettan pozitív
Vegyük a másik lehetőséget, hogy a PSA magas és újabb levételnél is kóros érték adódik. Ha egyidejűleg jelen van mérsékelt vagy nagyobb vizeletürítési panasz, esetleg egy vagy többszöri vizelés eleji vérzés is, akkor a prosztatarák gyanúja merül fel, és életbe lép az orvosi gondolkodás első pontja (vagyis az életvédelem, lásd fentebb). A prosztatarák Lucifer-i lefolyását előbb már érintettem. Fontos, hogy maga a betegség nagy valószínűséggel sok (akár 5-10) évvel előbb elkezdődött a panaszok megjelenése előtt. Tehát a betegséget nem a kezdetén ismerhetjük fel, hanem egy előre haladottabb szakaszban.
Mivel a daganat megrövidíti az életet, az élet mentése sok mindenre ad jogcímet és indokot. A daganat meglétét azonban igazolni kell és lehet is az alább szemléltetett tűbiopsziarévén.
Transrectal Prostate Biopsy
A végbélbe helyezett ultrahang fejjel (transducerrel) pontosan célozva a mirigybe szúrnak és a tű (biopsy needle) lumenébe került kis szöveti henger ad lehetőséget gondos szövettani vizsgálatra.
Az említett egyenetlen és több gócú elhelyezkedés miatt, sajnos, általában több, legalább 12 szúrás kell. Az előkészítés során „darázscsípésnek” mondják, de betegtársak néha mást is mesélnek.
Mint minden műtétnek, a szöveti mintavételnek is lehetnek szövődményei. A gondos operatőr ezeket őszintén közli, hogy bizalmat keltsen a betegben (a jó híre, gyakorlottságának dokumentálása, szimpatikus személye mellett is). Egy időben az interneten elérhető volt ilyen lista a szövődményekről. Ha ezek nincsenek meg a beteg nehéz helyzetbe kerül. A mostanában szerveződő ellátási rendszer ugyanis első szinten nem sok lehetőséget ad választásra főleg vidéken.
Ha a szöveti mintákban nem találnak rosszindulatú sejtet vagy sejtcsoportokat, akkor megfigyelés következik, a vizsgálatok ismétlésének javaslatával egy időben.
Ha szövettan „pozitív”, akkor a prosztata eltávolítását javasolják, hiszen a beteg így „daganatmentessé” tehető (lásd fentebb).
Ha a műtétbe a beteg nem egyezik bele, akkor besugárzást ajánlanak, aminek többféle formája lehet, például: végbélen keresztül speciális röntgen sugárzó izotóppal vagy külső többmezős besugárzással.
Előrehaladott esetekben jön a teljes hím nemi hormon blokádja, majd a herék eltávolítása is, esetleg daganat gátló („chemo”), újabban az úgynevezett biológiai kezelés lehetőségei is megnyíltak, a daganat speciális tulajdonságaira építve.
Vannak a gyógyításnak még nem „bevett” formái is (pl. a rákgócok célzott ultrahang „kiégetése” vagy fagyasztása).
Ezen a vázolt úton végighaladva, lehetünk szerencsések jó funkcionális és túlélési eredménnyel, míg másoknak hátralévő életükben a tartós szövődményekkel életminőség romlással kell számolniuk. A prosztatarák az utolsó fázisban a leggondosabb kezelés ellenére számos gonoszságot hozhat.
Az alapkérdés tehát az, hogy életünket hosszú távon befolyásoló betegséget vagy kis reményt nyújtó, de szintén sok mellékhatással járó orvosi beavatkozásokat választjuk, vagy elfogadjuk a helyzetet, ahogyan sokan tették („türelemmel viselt betegségben.....”).
Mert hát mi is a lehető legnagyobb baj e betegségnél: hát a vizelet ürítésének ellehetetlenülése.
Végül is, hogy viszonyulhatunk a prosztatás bajainkhoz?
Fentebb próbáltam leírni a tudományos lehetőségeket, de felfoghatjuk egyszerű protéziskérdésnek is. Ha nem jön a vizelet, akkor tegyenek be „egy műtagot”, vagyis egy állandó katétert, azon keresztül ez megoldható. Na igen, mondhatjuk: katéterrel éljek? Miért ne!
Meg kell vallani ez a megoldás éveken át működik más betegségekben (idegi eredetű hólyagbénulás esetében, valamint a társbetegségek miatt nem operálható vagy túl idős betegnél). Szövődmények (fertőzés, felszálló gyulladások stb.) és a csere kellemetlenségei itt is lehetségesek, de ezek megoldhatók, tolerálhatók.
Hasonlítsuk össze az urológiai szakma (tényleg) csodálatos megoldásaival és lehetőségeivel, ez egy lehetséges alternatíva. Nagy előny, hogy közben még meg is gondolhatja magát a beteg, ha mégis... A gond az, hogy ezt a lehetőséget nem nagyon ajánlják fel, hanem őszinte szakmai meggyőződéssel mindjárt a gyógyítás gazdag tárházát szabadítják a betegre.
Mi a helyzet a prosztatarákkal?
Sok mindent tehetünk ellene, vagy semmit! A betegség lassan fejlődik, tudjuk, a gyógyítás a hátralévő éveket ugyancsak meg tudja keseríteni a folyamat előrehaladása, valamint a szövődmények, gyógyszerek és módszerek mellékhatásai révén. Az ígért gyógy-eredmény a legjobb esetben is csak 20-24 hónap túlélés a kezeletlenekhez képest.
Kell-e ez nekünk ilyen áron? Ahogy a vizelet elakadásra, így erre is emberi választ kell adnod! Kérjél részletes tájékoztatást!
Ha gondosan olvastad a fentieket már jól meg tudod beszélni orvosoddal a lehetőségeket. Mérlegeljük az alternatívákat, vagyis
· a daganatos mirigy többszöri összeszurkálását a ráksejt-szóródás veszélyével,
· az úgynevezett radikális műtét kis „hatásfokát”, vagy
· a mirigyrák kezelésekkel szembeni „született” rezisztenciáját.
Ha abban bízunk, hogy mi is a „low risk” csoportba tartozunk, akkor nem történik nagyobb baj, ha várunk és elfogadjuk sorsunkat. Így, ha nem vizsgáltatjuk, nem is tudjuk, hogy prosztata rákunk van. Ha nem kezeltetjük, nem lesznek mellékhatások. Ezt választva a biológiai korlátunkig futhatunk, amíg élünk.
Van ilyen? Igen, itt vagyok például én is. A 71. évemet betöltöttem, 10 éve váltak kellemetlenné a prosztata panaszaim, és ugyanakkor igen magas PSA értéket találtak.
Az orvosi irodalom tanulmányozása után a megfigyelési csoportot választottam. 5 évvel később a vizeletem elakadt, azóta katéterrel élek. Hozzátehetem: teljes életet élek: dolgozom, szexualitásom rendezett, kórházba nem voltam.
Megtanultam együtt élni a katéterrel, azt célszerűen használni, a szövődmények lehetőségét minimalizálni, kezelni. Praktikus gyakorlatot alakítottam ki, melynek gyöngyszemeit szívesen megosztom a rászoruló érdeklődőkkel.
Budapest, 2015.május.23.
URO-KATÉTERREL ÉLNI
A sürgős okból behelyezett katéter nagy megkönnyebbüléssel jár. A kiürülő feszülő hólyag alaphelyzetébe tér.
A tartós katéter viszont már egy fajta korlátozást, bizonyos diszkomfortot, fokozott tisztálkodást és a helyzethez való alkalmazkodást kíván. Cserébe a vizelési nehezítettség eltűnik, a vizelet sugár 4-5 mm-es lesz, ami mint érzés és látvány fenséges!
Idézzük fel azt is, hogy katéter előtt a folyadékfogyasztásunkat korlátozni és kínosan szabályozni kellett, a környezetünk WC térképével a fejünkben. Ez most már felejthető. A bő folyadékfogyasztás idős korban amúgy is szükséges.
Az aranyos rendelős nővér az első alkalommal láthatóan megsajnált, ahogy Laokoón szoborként szerencsétlenül álltam ott. Két nagyobb biztosítótűvel a trikóm alsó szegéséhez rögzítette a vizeletgyűjtő zsákot, a csöveket elrendezte.
Mindjárt láttam, hogy hosszú távú megoldásra alkalmatlan ez.
Szóval hogyan is? Katéterrel, de hova?
Van 1 liter befogadó képességű, felül dugóval üríthető zsák, de gyakoribb az 1,5 literes változat, melynek alsó részén található a leeresztő, amely többnyire úgynevezett "T"-csap, de létezik más rendszerű hengerded alakú zár is.
Felhelyezése, rendszeres ürítése munka közben külön gond és kellemetlenség. Bizonyos helyzetek (hólyag kapacitás csökkenés stb.) esetén, sajnos, nem kerülhető el állandó használat.
Léteznek például belső boka fölött rögzíthető változatok is vagy combhoz rögzíthető több üregű praktikus formák is. Elegánsak, drágák, kis kapacitásúak.
Rögzítésére a legelőnyösebb a vállon átvetett pánt. Úgy kell a zsákhoz kötni, hogy súlyának növekedése esetén se szakadjon ki. Sajnos a perforáció karimája nagyon gyenge, vékony fonal például átvághatja. Ehhez 2-3 cm-es egyszerű szegő szalag a legelőnyösebb egyszerű csomóval. (a képen könnyebben hozzáférhető vastag spárga látszik).
A hosszúságot úgy kell "bejátszani", hogy egyik pontján rögzített zsákot az ellen oldali vállon átvetett szalag végével comb belső-felső harmadánál kell tartani, és a másik perforációnál így rögzíteni.
Más elhelyezés esetén is alapvető elv: a zsáknak a hólyagtájék alatt kell elhelyezkednie a lefolyás biztosítása végett. Vigyázni kell, hogy a vezeték ne törjön meg sehol. Szűk farmert nem is, de korosztályunknak járó pantallót húzva semmi nem látszik (persze a kantárt a trikó és ing között kell vezetni).
Amikor rendszeres használatára kényszerültem, felmerült bennem, hogy miért kell egy csőrendszeren át egy külső tárolóba vizelnem, ha a hólyagom és a záróizomzatom működik. Sőt, ismert, hogy a régóta kényszerű préselés miatt a hólyagizomzat még erősebb, hipertrófiás is lesz.
Így kísérleteztem ki az említett "T"-csap áthelyezését a katéter végére! - és működik! Így a vizelés élménye olyan mint régen!
Egyébként kis csavarásokkal könnyen kihúzható a zsákból a csap és hosszú időn át megbízhatóan üzemel, egyszerűen tisztán tartható, különösebb fertőtlenítést nem igényel.
Idős emberek a nyakba akasztós macerát ritkán tűrik, zsákot sokszor csak maguk mellett a földön hagyják, vagy külső zsebben tartják inkább. A csap kezelését is nehezen sajátítják el. Náluk csak a legegyszerűbb, általuk is elfogadott megoldást szabad alkalmazni.
A zsák éjjel jelent nehézséget, mert az ágy mellé helyezve forgolódáskor a katétert húzza, feszíti (vongálja). Ez káros, mert feszíti a hólyagnyakat, fájdalmas is és a katéter ki is húzódhat. A csap katéter végi felhelyezésével mindez is orvosolható.
Ha este sok folyadékot fogyasztottunk és el akarjuk kerülni az esetleg többszöri éjjeli WC látogatást, akkor az esetenként mégis összekötött gyűjtőzsákkal zavartalanabb alvás biztosítható.
A válasz nem lehet kétséges. A zsáktól való függetlenítéshez ugyan a dugó is alkalmas, de kihúzása majd visszahelyezése, mondjuk egy közületi WC-ben, több mint kaland (hova tegyem le "sterilen").
Több mint 5 éve havi egy csere alkalommal számolva bőven 60 feletti önkatéterezésnél tartok. Mint orvos tehát magam cserélem, de akik igényesek, érdeklődők kis gyakorlati érzékkel rendelkeznek, képesek a fogásokat és a minimális, de szükséges háttér információkat elsajátítani. Ennek részletei meghaladják e népszerű ismertetés kereteit.
A katéter viselésének és használatának szabályai vannak. Testünkbe ugyanis utat nyitunk ezzel, mindjárt kettőt is.
Az egyik természetesen a tág katéter cső, a másik pedig a húgycső és a katéter külső fala közötti rés. Mindkettő alkalmat nyújt a felszálló fertőzésekhez.
Férfiként nagy előnyünk van: a külvilágtól a hólyagig tartó hosszú (25-30 cm) út a fertőzés számára akadály, a szervezetnek van lehetősége védekezésre. Ámde a befészkelődött kórokozó a hosszú útról nehezen irtható ki azért is, mert a katéter csőben felkerülő mikrobák a katéter felületén úgynevezett baktériumfilmet alakíthatnak ki.
Eleinte reméltem, hogy kínos sterilitás betartásával a fertőzés elkerülhető, ma már tapasztalom, hogy nem és ezt mondja az „orvosi irodalom is. A legelőnyösebb az a helyzet, ha valami nem agresszív (kommenzalista) mikroba kerül be és ez tartja távol a más betegség okozókat. Azért a sterilitás lehetséges módon szigorúan betartandó.
Csere előtt és után 2-2 napos antibiotikus kezelés például ajánlatos. A fertőzés megakadályozására tartósan szedett antibiotikum viszont felesleges és káros.
A hagyományos (olcsóbb) szilikonnal bevont gumi katéter előnyösebb mint szilikonból való, amely ülés közben érezhetően kemény, feszítő. Megfelelő hidrálás esetén a szilikonnal bevont gumi katéter is viselhető egy hónapig. Nem volt gondom vele, a rögzítő ballon is kitartott.
Bő folyadékfogyasztás fontos: ősi orvosi tapasztalaton alapul a drain elv alkalmazása: belülről utat nyitni a tartalomnak, kifelé kimosni vele a befelé törekvő rosszat. Előnyös azért is, mert a hígabb vizelet miatt nem (vagy alig) rakódik le húgysavas kristály a katéter belső nyílása köré.
Meg kell jegyezni, hogy az esetleg bekövetkezett tünetet is okozó hólyagfertőzés esetén pár napig kifejezetten előnyös a vizeletgyűjtő zsák használata. Segítségével egyrészt elvesszük a táptalajt a kórokozótól, másrészt a bő kiválasztás nem ad időt a gyorsan átfolyó vizeletben kórokozó szaporodásához.
Tapasztalatom szerint a felszálló fertőzések megelőzésére érdemes naponta legalább 2x katéter MELLETT is vizelni. Ez a jelenség néha „magától” előfordul, amit az ápoló bosszantó közjátéknak minősít, holott nagyon fontos. Segítségével ugyanis az a bizonyos második, résszerű tér pangásos váladéka (a baktérium film) távolítható el jó hatásfokkal. A katéter melletti természetes szivárgás ehhez nem elegendő.
Ép záróizomzat esetén a katéter melletti vizeletürítés jól megtanulható. Eleinte azt a reflexet kell kihasználni, hogy székelésnél mindig össze húzódik a hólyag is. Később ez akaratlagosan is kiváltható. Hogy a ballon ne zárjon a hólyagnyaknál, a kísérletnél a katétert kissé vissza kell nyomni, és azután el kell indítani a vizelési késztetést. Közepesen telt hólyagnál a legelőnyösebb.
Mosakodás: célja a szag, az odor elkerülése. A kis vizeletszivárgás és pangás bizony kellemetlen „pisi” szagot képes okozni. Elhanyagolt idős betegnél gyakorta érezhetjük.
Ha mód van rá, naponta többször érdemes mosni a szeméremtestet, katétert és csapot, de csak vízzel. Semmiféle szappan, detergens, fertőtlenítő nem szükséges, rendszeres használatuk kifejezetten káros.
Nem alkalmasak az esetleg korábban hordott nadrágszerű alsók (Emlékeztek: „dinamó” a szovjet futballcsapat csapat viseletére?). Át kell térni a combnál zárt boxer alsókra. Ezekben jól kialakítható a megfelelő környezet.
A váladékozás kezelésben az utak már jól kilaposodtak a hölgyek számára, akik ismert okból már rég használják a praktikus megoldásokat. Kis különbség persze van: nálunk a folyadékeresztő közeg helyet-változtathat, ezért szélesebb felület kívántatik. Praktikusan egy szárnyas betét kettévágásával, jobbaknak kettő használatával van lehetőségük e probléma megoldására.
Tanácsos a hímtag végére „nedvszívónak” pár menetet csévélni a mindig rendelkezésre álló WC papírból. Ez naponta többször cserélhető.
A betétek nem drágák, használatával elkerülhető a szakorvosi javaslatért való sorba állás, és a gyógyászati papír segédanyag beszerzése utáni hajsza. A betegbiztosítási hozzájárulás ellenére szerintem így olcsóbb is. A háztartási papíráruk nagy szériájú gyártsuk miatt olcsók.
1. Egy férfi életében rendkívül fontos a szexualitás. Fontos élettani stimulus, számos jó hatása már tudományosan is tisztázott és bizonyított. Párkapcsolat fontos stimulus és, persze, jó is. Sok más mellett, a párok életkorától és egészségi állapotától és hajlamától is függően, a szexnek számos formája, eszköze és praktikája van (amint azt a szexshopok kínálata is mutatja). A katéter „után” közvetlenül bizony az is végig villant bennem. Mi lesz ezután? E téma vonatkozásban két speciális megoldás is felmerülhet: vagy minden aktus előtt-után ki-be, vagy valami más megoldás. A katéter kilógó dupla csöve, keményebb ballon feltöltő szelepe nem nagyon alkalmas, viszont... Ha a katéter csövet ráhúzzuk a szelep csonkra, akkor már takaros „szerelem kulcs” alakul ki, mely már a partner számára is elfogadható, sőt akár afrodiziatikus hatása is lehet. A felhelyezésnek van pár trükkje, mely megtanulható.
2. Ürítésnél a vizeletet meg kell figyelni: szaga az étkezéstől függően változhat, de a bomló vizelet jellegzetes illata fertőzésre utal. Kombinált urostix-el időnként otthon is lehet ellenőrizni az erre utaló paramétereket.Ha „T” csapban a zár mögött gáz képződött, bizony szintén fertőzés jele. Ilyenkor antibiotikum, még bővebb folyadékfogyasztás, „savanyítás” vagy esetleg pár napig gyűjtőzsák használata ajánlatos.
3. Erősen telt hólyag leeresztése esetén, a kivizelést vagy több részletben vagy a csapot nem teljesen kinyitva (ellenállás mellett) érdemes irányítani. Ellenkező esetben a hirtelen nagy tágasságról összehúzódó hólyag kis görcsös fájdalmat okoz, mely elmúlik. Extrém esetben hólyagvérzés is keletkezhet.
4. A csapot mindig zárt helyzetbe kell hozni, ellenkező esetben „beázás” következik be, ami felettébb kellemetlen. Vizelés után a csap állapotának ellenőrzésére felejthetetlen kényszeres szabályt kell alkotni.
5. Ha más okból véralvadás gátlót („vérhígítót”) kell szedni, akkor a katéter vérzést indíthat. A jó beállítás ilyen esetben különösen fontos. Viszont ilyen módon idejében jelezheti a „túlhígítást” hatást is.
A műtét és az eddig leírt katéterek helyett van lehetőség a szeméremcsont feletti úgynevezett perkután katéter vagy hólyag fisztula behelyezésére is (műtéttel kialakítva). A lényeg, hogy az „eldugult” természetes nyílás helyett a hason át csatornát alakítanak ki a húgyhólyaggal. Az abba behelyezett katéteren át történik a vizelet ürítése.
A perkután katéternek vagy a hólyag fisztulának számos előnye lehet, de vannak hátrányai is:
· A rövidebb járat fertőzésre hajlamosíthat
· Orvosi ellátáshoz kötött (behelyezés kis műtét, fisztula képzés nagyobb operáció és szövődmények lehetőségével járhatnak).
· Az elhúzódó csere-közti szünetek alatt a kijárat „eltűnik”
· A visszahelyezés is orvosi feladat.
Új gond a sztóma nyílás (hasfali vendégnyílás) és környékének gondozása. Valószínűleg itt állandóan vizeletgyűjtőt kell használni. Bizony könnyen okozhat „pisi” szagot a szivárgás miatt.
Ide sorolható az is, hogy az elzáródott húgycsövön keresztül nehezen tud tisztulni a prosztata (bennmaradhat némi váladék, vér és sejtes elem).
A ma már gyakran előforduló vérhígító szedése esetén pedig ellenjavallt.
Feltétlen előnye viszont, hogy a szexualitást nem zavarja, a leírt macerák nincsenek vele. Az ilyen segédeszközt viselőket kellene megkérdezni a végső hasznosságuk felől, nekem nincs tapasztalatom evvel.
A húgyúti obstrukcióban szenvedő idős betegek nagy száma becsülhető. A hozzá szükséges ellátási igény felmérhető (és az egyre szerényebb források összege is). A megoldásokat egyedileg a beteg minden lehetőségét figyelembe véve kell kialakítani (az együttműködés, annak színvonala, gondozás, ellátáshoz való hozzáférés lehetősége stb. mérlegelésével).
A balon katéteres konzervatív megoldás olcsó és szélesebb körben is alkalmazható, műtéteket, drága segédeszközöket válthat ki, és ami a legfontosabb: a betegnek is előnyös.
Mihalik Péter dr.
Budapest, 2015. június.06.
